Július 7 és 9 között zajlott a XXII. Élőfalu találkozó, melynek ezen a nyáron a Nyimi Öko Közösség volt a házigazdája. Lehetőséget kaptak mind az ismert, régebben indult ökofalvak, mind a frissebben szerveződött közösségek a bemutatkozásra, a tapasztalatcserére pedig az előadások közötti szünetekben került sor.

Az esemény fókuszában ezúttal a közösségi működés során felmerülő problémák,  azok lehetséges megoldásai, és az egyéni fejlődés fontossága került.

A Védegylet által támogatott élelmiszer önellátásra irányuló workshopok értékes struktúrát adtak a rendezvénynek.

Ebben a cikkben Sall Fanni, a Nyimi Öko Közösség egyik fiatal tagjának beszámolóját olvashatjátok.

Miért pont nálatok volt a találkozó?

A találkozó helyszíne minden évben változik, mindig egy másik élőfalu vállalja a házigazda szerepét. A vándorlás célja, hogy megoszoljanak az esemény megszervezésével kapcsolatos terhek a hálózat tagjai között, és lehetőséget kapjon a házigazda a bővebb, és szemléletesebb bemutatkozásra. A Nyimi Öko Közösség egy éve tagja a MÉH-nek, idén először adtunk mi helyet a találkozónak. Az előző találkozón, februárban, Krisna-völgyben merült fel, hogy legyünk házigazdák, hazajöttünk Nyimbe, megbeszéltük, és elvállaltuk.

Milyen előzetes várakozásaid voltak? Ezek beteljesültek-e?

Főleg kíváncsiság volt bennem, és reméltem, hogy mindenki jól fogja magát érezni. Kicsit féltem is, hogy túl nagy lesz a nyomás rajtunk, mert először szerveztünk ekkora rendezvényt, de várakozásainkon felül sikerült. Összesen körülbelül 100-an voltunk az önkénteseket, az előadókat, és magunkat beleszámítva.

Kik voltak ott?

Az esemény elsődleges célja a Magyar Élőfalu Hálózat tagjainak találkozása, így jelen volt a magyarországi Ökofalvak képviselőinek nagy része. Körülbelül 15 közösségi tagunk vett részt önkéntesként, előadóként, és szervezőként. Bárki eljöhetett, aki érdeklődött a MÉH iránt, közösségünk iránt, vagy az általunk fontosnak tartott, és az esemény fókuszában lévő témák iránt.

Milyen programok voltak?

A péntek délután  a megérkezésről, és a  bemutatkozásról szólt, amikor a hálózat tagjai, és a vendégek is elmondták, hogy hol tart a kezdeményezésük. Jó volt látni ezt a tapasztalatcserét, ami végül kötetlen beszélgetésekben folytatódott.

A szombati nap délelőttje az előadásokról szólt. Az első előadás címe “Mindig közösséget alkotunk”, Vágvölgyi Gusztáv Pabló, és Hajnal Márton tartotta, a második előadást Kilián Imre, Orosz Katalin, és Berecz Ágnes “A kicsi szép” címmel.

Az ebéd után került sor a kiscsoportos programokra, a körbevezetésre, és az élelmiszer önrendelkezéssel kapcsolatos  workshopokra. Ezek között szerepelt kecskesajt, és kovászkészítés, komposztálás, és művészeti workshop is. Az este a kötetlen együttlétről szólt, beüzemeltük a szaunát, a tűz körül énekeltünk, és táncoltunk, illetve sötétedés után együtt megnéztük a Galeta kertje című dokumentumfilmet.

Vasárnap kerekasztal beszélgetéssel kezdtük a napot, “Szemléletváltás és társadalmi változás” címmel, amelyet a zárókör követett. Jó volt látni a részvevők pozitív visszajelzéseit a zárókör alkalmával, amikor mindannyian egy hatalmas körben ültünk.

Mit adott neked ez a hétvége?

A közösségnek hatalmas energiát adott a megtapasztalás, hogy a össze tudtuk hozni a rendezvényt, mindenki nagyon odatette magát. Még kézzelfoghatóbbá vált, hogy számíthatunk egymásra, és hatalmas löketet adtak a visszajalzések, amiket kaptunk. Megtapasztalhattuk az együttlét élményét, és sok inspiráló gondolatot hallhattunk a többi közösségtől

Én, személyesen nagyon sokat kaptam ettől a hétvégétől. A legmeghatóbb élmény a zárókör volt, amikor a visszajelzésekből kiderült, hogy mennyire gondolatébresztő programokat szerveztünk, és mennyi új kapcsolat született. Számomra különösen fontos volt az esti kertmozi program, amit én szerveztem, és a film készítői is eljöttek.