Látszólag csöndeskén telt az év, mégis mikor leül az ember végiggondolni, mi is történt, előkerül egy sor izgalmas, mulatságos, boldog dolog. Jé, tényleg: az a képzés is milyen klassz volt, jaj, meg amikor a Belicza Bea díjat kapott... Ezért hát összeszedtük az év sarokköveit, kiemelt pillanatait, amit a kisközösségek tagjaival vagy velük kapcsolatban éltünk át. Íme.

2016. február 6-7.

Elsőre mindjárt egy kétnapos élménydús kavalkádot hoztunk össze. Magunk is bajban voltunk az elnevezéssel, de aztán Nyitó-záró találkozónak kereszteltük el: a norvég támogatási időszakot lezártuk, megnyitottuk viszont a kapukat, hogy aki szeretne újonnan csatlakozni a közösségi összefogáshoz, jöjjön. Itt találkoztunk például először a lókúti Vicával és a tompai lányokkal, akik azóta is fontos részét képezik a csapatnak. Aztán hívtunk újságírókat is, hogy ismerjék meg a munkánkat. Külön öröm volt, hogy Belicza Beáék (a 24.hu-tól) nemcsak interjúkat készítettek, de egy teljes napig beolvadtak a forgatagba. Itt mutattuk be a mesekönyvünket, melyből Bumberák Maja elevenített meg történeteket zenével, szép szóval. A találkozó fontos része volt a közös projektfejlesztés: akinek volt egy álma, elmesélhette és a többiekkel közösen lehetett fejleszteni. Hat közösség érkezett ilyen elképzelésekkel és idővel mindegyik meg is valósult szépen, ahogy a mesében teljesülnek az álmok... 

2016. február 12-13.

Kis szusszanás után összejöttünk Kunbábonyban a Civil Kollégiumban azokkal az ökoközösségeket segítőkkel, akik évek-évtizedek óta mozgolódnak a témában, akikkel lépten-nyomon találkozunk rendezvényeken, képzéseken, műhelymunkákon, de ritkán sikerül - és szőrmentén együtt dolgoznunk. Pedig milyen jó is lenne! Mindenki megfogalmazta, hogy már régóta érett egy ilyen közös gondolkodás, és senki sem értette, miért is nem ültünk le eddig egy asztalhoz. Az az igény fogalmazódott meg bennünk, hogy szeretnénk egymásról többet tudni, amiben lehet együttműködni, összecsiszolódni. Tartalmas, kedélyes és inspiráló volt a találkozás, és így utólag visszatekintve volt, akivel tényleg sikerült is kisebb közös dolgokat elindítani.

2016. március 19-20.

Jaj, a mentor képzésünk nagyon izgalmas volt! Régi vágyunk volt látni, hogy működik a bagi mentor-program és eltanulni tőlük a módszerüket. Both Emő, a Bagázs megalapítója remek tréninget hozott össze, egy sor mulatságos és elgondolkodtató feladattal. Illetve nagyon kellemes élmény volt őt és képzőtársát Gyöngyösi Krisztinát látni, milyen természetességgel és eleganciával oldanak meg nehézségeket, amelyek például abból adódtak, hogy az ő keretrendszerük más, mint amit mi szeretnénk a jövőben. 

2016. április 16-17.

Több szempontból is meghatározó élmény volt az Átalakuló kezdő képzés a Grundban és környékén. Egyfelől, mivel két frissen végzett tréner is itt próbálta magát ki először "élesben", másfelől mert a Grundk3rt csapata elsőként szervezett efféle képzést. Illetve lenyűgöző emberekkel sikerült ismét megismerkedni. Ez volt a harmadik megvalósult álom, melyet februárban fejlesztettek a csapatok a Nyitó-záró találkán: elsőként a nagyszékelyiek hozták össze a gyümölcsész képzést, aztán a hosszúhetényiek rendezték meg az első retextil műhelyt, majd a Grundk3rt álma következett. Aztán jöttek a többiek... A bagiak érzékenyítő programot hoztak össze, a pécsiek biobrikett programot, a kunbábonyiak pedig egy vagány újrahasznosított üvegházat fabrikáltak.

2016. április 23.

A MagnetHáz adott gyönyörű helyszínt mesekönyvünk bemutatójához, melynek címe: HA NEM LENNE, KI KÉNE TALÁLNI – Tudatosságteremtő mesék útkereső közösségeknek. A történetek magját közösségeinktől szedegette össze Kovács Kinga, majd meséket formált belőlük, illetve Gévai Csilla illusztrációi tették még varázslatosabbá a könyvet. Azzal a céllal született meg ez a kis gyűjtemény, hogy a meséket mesélve más dimenzióban elevenedjenek meg a mindennapjainkat átszövő közösségi munka aprónak tűnő csodái és azok az emberek, akik mindezek középpontjában vannak, maguk is hősökké - meseszereplőkké válhassanak. Illetve arra buzdítanánk ezen keresztül a hasonszőrű kezdeményezéseket, hogy alkossák meg saját meséiket, s összejövetelek alkalmával mondják el ezeket bátran, mert más húrokat pendít meg az emberekben. Csillával egyébként már előzőleg is dolgoztunk: műhelymunkához, iskolai vagy bármilyen más foglalkozásokhoz használható tematikus plakátokat alkottunk vele közösen, melyeket letölthettek vagy kérhettek is tőlünk egy-egy példányt.

2016. augusztus 15-28.

A leghosszabb lélegzetvételű eseményünk a Transition in Action 2. - azaz Átalakulás Akcióban nevű ifjúsági csereprogramunk volt. Ennek során lehetett a vályoggal ismerkedni (vakolni, rakétakályhát készíteni, egyáltalán az anyaggal és a hozzá köthető technikákkal barátkozni), fát megmunkálni (kapu készítés, bogárhotel), a kerámiával barátkozni egy helyi keramikus segítségével, a szomszéd faluban a falu önkéntes tűzoltóinak patinás tűzoltóautójáról lekaparni a festéket, illetve egy közeli tanyán élő biogazda kertjében segíteni. Rengeteget készültünk rá és kicsit izgultunk, hogy miként fog működni az egész - habár tavaly már rendeztünk egy hasonlót Kunbábonyban. Végül fáradtan, de elégedetten zártuk le a két hetet. A visszajelzésekből pedig az derült ki, hogy sok fiatal számára életreszóló élményt jelentett ez az együttlét.

2016. szeptember 26.

Boldogok voltunk, hogy Belicza Bea rólunk készített összeállítása végül sajtódíjat kapott (a Nyitó-záró találkozón már meséltünk ennek részleteiről) a Fenntarthatósági Napon. Mivel ő maga nem tudta átvenni a díjat, ezért minket kért meg, hogy képviseljük őt. Nagyon szeretjük ezt a kisfilmet és annak is örültünk, hogy a szakma elismerte Bea munkáját. Szóval ez sokszorosan is boldog pillanat volt...

2016. október 21-23.

A nagyszékelyi Gyümölcsész képzés volt az első abból a sorozatból, melyet a Lush támogatásával tudtunk összehozni. Pontosabban a nagyszékelyiek szervezték, s a szándékuk az volt, hogy legyen minél gyakorlatiasabb és emberszabásúbb, így a helyi kertekben lehetett megnézni a gyümölcsfák útját a magvetéstől (!) a feldolgozásig. Külön öröm volt, hogy helybéliek is részt vettek a képzésen. Négyféle témában rendeztek műhelymunkát: tájfajta magok megőrzése, erdőkert kialakítása, a termények feldolgozása és a kemencés ételkészítés. 

2016. október 25-30.

Most rendezték a második európai Nyéléni Fórumot és nagy izgalommal készültünk rá: a magyar delegáció összeállítását vállalta el a Védegylet Egyesület, melynek tagjai közt kisközösségi összefogások szereplői is voltak. Az élelmiszer-önrendelkezés témájában tevékenykedő civielek, gazdák, pásztorok és halászok, őslakosok gyűlnek össze időről-időre, hogy megnézzék: ki hol tart, mit ért el az elmúlt években. Milyen témák mentén mozgolódnak és hogyan tudnának a jövőben együtt munkálkodni ügyeken, milyen összefogások jöhetnek létre, illetve a kapcsolatokon túl az ötletszerzés is az élmény része. Mozgalmas, inspiráló a találkozó és visszatérve tele volt mindenki új ötletekkel. Benedek Gergő több podcastot is készített a résztvevőkkel, még az esemény előtt, illetve közvetlenül utána, valamint az első élménybeszámoló alkalmával.

2016. november 19-21.

Az év utolsó nagy rendezvénye a mediátor képzés volt, amely erősen a gyakorlatra helyezte a hangsúlyt. Mivel a közösségekben tevékenykedők óhatatlanul találkoznak előbb-utóbb konfliktusos helyzettel, jó, ha megtanulják kezelni ezeket. A három nap során megismerkedtünk a mediáció alapjaival, a konfliktusok eredetével, természetével, az asszertív kommunikációval. Majd a mediátorok készségeit, eszköztárát néztük át, illetve több konfliktust is eljátszottuk. A tanultakat először a képzőink mediálásával nézhettük meg "működés" közben, majd a képzés résztvevői vettek fel mediátori szerepet és szituációs gyakorlatokon keresztül próbálhatták ki a frissen szerzett tudást. A tréningre benevezetteket olyannyira lenyűgözte a módszer és a trénerek stílusa, hogy egy januári folytatásban állapodtak meg.  

Ez volt tehát 2016. zanzája: ami a Kisközösségek háza táján történt - nagy vonalakban.

Kívánunk magunknak, nektek legalább ennyi történést, színekben, fordulatokban gazdag új évet!