"Álljon fel, aki termelő, aki civil jogvédő, aki fiatal gazda, aki tájfajtákat ment, álljatok fel!!

Aki itt van, mindenki a globális mozgalom egy része; ha együtt dolgozunk, stratégiát alkotunk, teszünk a változásokért, meg tudjuk az élelmiszer önrendelkezést erősíteni! Mit akarunk? Élelmiszer önrendelkezést! Mikor? Most! Via Campesina! Éljen a kistermelő!!!"

Zúg a hangorkán. A színpadon álló kérdez, a tömeg válaszol. Persze mindezt üvöltve. Aki még nem volt efféle rendezvényen, kicsit meg is hökken. Körülbelül hatszázan vagyunk, Kolozsvárott. A mozgalmisághoz tartozik a sokféleség ünneplése, az öröm, hogy együtt, a sajátjaink között vagyunk. Az a kis hajó, amiben evezünk, rövid időre láthatóvá válik mindannyiunk számára.

Az élelmiszer önrendelkezés kampánya, a „Nyéléni folyamata” olyan gazdag, mint a sokféleség ami tömörül benne; a globális komplexitással küzd, barátkozik vele, elfogadja hogy semmi nem egyszerű, és próbál eben a szerteágazó valóságban tájékozódni, az egyéni helyzetekből irányokat felismerni. Ez nem könnyű feladat. ’Tematikus tengelyek’ mentén dolgozunk – a termelés, a terjesztés és elosztás, az erőforrásokhoz való jog, illetve a mezőgazdasági munkások jogai. A mozgalom a földben gyökerezik, szó szerint, mindkét értelemben.

A hangulat is megható: a szervezők hálát adnak annak, hogy a légkör támogató, az emberek egymást segítik, figyelnek egymásra. Így jó dolgozni.

Egy ilyen "hadsereg" sem tud üres gyomorral haladni... főzni,  mosogatni is kell, a delegációk jelentkezést várják a szervezők, be kell szállni az önkéntes munkába. Az étkezés persze hiteles, a találkozó szellemiséggel teljes összhangban: hogy is lehetne másképpen?! Az étkezés alapanyagait helyi, román, szövetkezeti forrásokból szerzik be: a napi kenyeret is ilyen formán sütik - teljes kiőrlésű búzából, a termelők munkáját megköszönik, a konyhai önkénteseket is. Egy nemzetközi "konyhás" csapat svájci, német és francia tagokkal varázsolja naponta háromszor az ételt az asztalunkra, 16-an főznek a 600 emberre - kemény feladat. Főleg, hogy nagyjából egy órás autóútra található a konyha, ahol az ételek készülnek, onnan hozzák naponta kétszer a meleg ételt, ahogy elkészült.

Már egy éve dolgozik a szervezői csapat a Fórum létrehozásában, hogy a 40 országból érkező delegációkat megfelelően tudják fogadni. Ez egy nagy pillanat Közép-Európának, Romániának. Hogy miért itt rendezik a fórumot? Azért, mert itt a kistermelői mezőgazdaság még létező életforma. De az EU hatására a kistermelők egyre jobban tönkre mennek, nem tudják saját magjaikat ültetni, a földet elveszítik: fontos, hogy a közép-európai fenntartható mezőgazdaságot képesek legyünk megvédeni, európai szinten is. A román civilek a szomszéd országokkal keresik az összefogás lehetőségeit. És mindenki itt van a Balkántól a Pireneusokig; ügyes szervezők a román zöldek.

A Via Campesina is bemutatkozik: az élelmiszer önrendelkezés koncepciója ebben a globális "paraszt összefogásban" gyökerezik. És a paraszt jelző büszkeség számukra. A demokratikus résztvételt sürgetik: fontos, hogy megakadályozzuk, hogy a rendszerek áldozatai bűnbakká váljanak, így a Via Campesina a szolidaritást hangsúlyozza; különösön a menekülteket emelik ki. Ennek gyökerei szintén a mezőgazdaságban történt változásokban találhatóak, a "földrablás” kiemelkedik, mint annak egyik oka, hogy miért van olyan sok ember úton, globálisan..."

Többen személyesen érintettek, nem egyszerűen „civilek”. Családi gazdaságokban nőttek fel, tapasztalták milyen is ez a munka, ez az életforma. Az európai Föld Barátai gazdasági kampány-koordinátora egy bulgár csaj, aki Bulgáriában kistermelőként nőtt fel, de most Brüsszelben lobbizik. Mesélte, hogy gyerekként nem értette, miért vannak felülről jövő szabályok, hogy kik ezek a láthatatlan hatalmak, akik döntenek arről, hogyan dolgozzanak. Ő egy másféle mezőgazdaságért munkálkodik, ahol az élelmiszerről szóló döntések helyben történnek, a helyiek és azok között, akik a földeken vannak, és akik a közvetlen környékből fogyasztják, amit ők termelnek.

Európában 12 millió gazdaság van. Ennek 90 százaléka családi gazdaság. Több, mint 20 százalékuk ment tönktre az utóbbi öt évben. A jövő keménynek néz ki.