Kihívás

Ha az Átalakulás kezdeményezés kezdeti szakaszában nem történik semmilyen látványos dolog, az beszélgetős klubbá válik és az emberek hamar elpártolnak tőle.

Megoldás

A projektek kezdettől fogva legyenek jól láthatóak, tegyük őket játékossá és nem fenyegetővé. Biztosítsuk, hogy megfelelő hírverést kapjanak, és azt is közöljük, hogy hol lehet őket megnézni. Ezzel arra tudjuk késztetni az embereket, hogy optimistán ismerkedjenek az energia-takarékos jövő gondolatával.

A kezdeményezés rögtön a legelején tűrje fel az ingujját és lásson hozzá a konkrét munkához. Az az Átalakulás kezdeményezés, amelyiken látszik az igyekezet, hitelessé válik, a látható változással pedig sok új embert vonzhat magához. Ezek a korai projektek legyenek egyértelműek és jól kommunikálhatóak, meglepőek és érdekesek. A jó hírverés felszítja az érdeklődést és növeli a részvételt. Ennek módjai lehetnek például:

• Hasznos fák ültetése városi környezetben
• Veteményesek meglepő helyeken, pl. ahogy az Elképesztő Ehető Todmorden projektben fantasztikusan modellezték. [1]
• Közösségi kertek, mint az Átalakuló Newton Abbot-i, ahol a városi tanács egy szemétlerakó telepét alakították át veteményes kertté. [2]
• Szigetelő brigádok, pl. amiket az Átalakuló Wekerle szervez.
• Városi kertek, mint az Átalakuló Brixton-ban – ahol a helyi lakosok hoztak létre veteményest. [3]
• Földterület vásárlása közösségi parcellákhoz, ahogy a skóciai Átalakuló Város, Forres tette – az első megmozdulásaik egyike az volt, hogy földterületet vásároltak a város határában azért, hogy ott a közösség által igényelhető parcellákat alakítsanak ki.

Rengeteg féle feladatot lehet felvállalni. A projektet bemutató nyilvános esemény mindenképpen kapjon jó reklámot. Meghívhatjuk a média képviselőit, ünnepséget szervezhetünk és dokumentálhatjuk fotókkal, vagy ideális esetben egy rövid filmmel. Ennek a szervezése nagyon jó arra, hogy felvegyük a kapcsolatot a helyi vállalkozásokkal és szervezetekkel.

Például az Átalakuló Város Totnes Diófa Projektet több helyi vállalkozó is támogatja, többek között egy ügyvéd, aki minden nála szerkesztett végrendelet után kifizeti egy fa ültetését. Ez egy egyszerű séma, és 3 év alatt több mint 200 dió és egyéb gyümölcsfa lett így kiültetve. Néhány ezek közül már termést is hozott. Ezen a tapintatos módon egy fontos fejlesztést hajtottak végre. 5 perces film

John Croft, a közösségi irányítású átalakulás szakértője az ajánlja, hogy a projekt csoport tagjai kérdezzék meg egymást, hogy ha a projekt nem hozza meg a kívánt eredményt, részükről hajlandóak-e finanszírozni a veszteséget. Ez általában azt eredményezi, hogy a résztvevőkben megnő az elkötelezettség a projekt sikere iránt, legalábbis ez figyelhető meg az általa vezetett, Nyugat-Ausztráliai Gaia Alapítványon keresztül létrejött kezdeményezéseknél.

Az elmúlt években Budapesten a legmeglepőbb helyeken nőttek ki szinte a betondzsungelből közösségi kertek. A Millenáris leginkább koncertekről, kulturális, családi programjairól volt ismert, mígnem 2012 tavaszán a Kortárs Építészeti Központ Lecsós kert néven közösségi kertet alakított ki a terület egyik részén. A mintegy 800 négyzetméteres területen 88 parcellabérlő élvezhette a kertészkedés miden örömét és termését. Mivel a kulturális programok és a környékbeli talán egyetlen játszótér miatt nagyon sokan megfordultak ott, a közösségi kert fogalma nagyon hamar bekerült a köztudatba.

2012-re úgy is tekinthetünk, hogy a városi közösségi kertek éve volt. Ez év tavaszán nyílt meg a Grund közösségi kert is, szintén nem túl szokványos helyen: a híres, hírhedt 8. kerület kellős közepén, egy darukban és építkezési törmelékkupacokban nem szűkölködő foghíjtelken. A Corvin sétány mögött lévő terület egy építkezési beruházó cég tulajdonában van, de mivel az ingatlanválság miatt úgy tűnt pár évre leállítják az építkezést, helyi lakosok összefogásával átmenetileg közösségi kert alakult a terület egy részén. Némi önkormányzati támogatással és a Grund sörkert segítségével földet hozattak a területre, és mintegy 30 parcellát alakítottak ki. A Grundkert amolyan zöld szigetté vált a bentondzsungelben, a környékbeliek közül többen is saját parcellát kaptak, illetve sokan „csak” megálltak gyönyörködni a kertben, és beszélgetni a kertészkedőkkel. A Grundkert más szempontból is egyedi lett: 2013 őszén az első költöző közösségi kert címet is „megkapta”. Mivel a beruházó időközben mégis az építkezés folytatása mellett döntött, a kertnek költöznie kellett, szerencsére nem túl messzire. Pár utcányira egy másik söröző szomszédságában lévő foghíjtelekre települtek át a belvárosi kertészek, 2015-re pedig már a harmadik helyszínre költözik a Grundk3rt.

Nemzetközi kacsakődobó bajnokság, pétang és xilofon a Dunaparton és nem utolsó sorban színes raklapból készült padok olyan helyeken, ahol legfeljebb villamossal szoktunk elrobogni - csak néhány a VALYÓ látványos, figyelemfelkeltő projektjeiből. A VALYO (város+folyó szókombinációból) lelkes budapesti fiatalok csoportja, akik szeretnék megmutatni, hogy a Duna többet is jelenthet a városlakóknak a Parlament, Budai vár panoráma és Lánchíd szentháromságánál. A nem szokványos események és installációk kiváló eszközt nyújtanak ahhoz, hogy megállítsák a járókelőket és éreztessék velük, hogy a folyó nem csak azért van, hogy átrohanjon a városon (ahogy az ott élők nagy része is teszi), de a város része, és így a benne lakók életének a része is (kéne legyen).